Bukott polgármestert vett maga mellé Karácsony Gergely
Új munkahelye lett V. Naszályi Mártának.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Épp Esterházy Mihály Miguelnek, a portugál király keresztfiának az életén meditáltam egy kétéves munka végén, pihenésül délután, amikor elért a szerkesztő, hogy megnyílt a Puskás Múzeum a Puskás Arénában, jó lenne egy cikk. Huszonöt éve nem érdekel a foci, akkor meghalt az egyik legjobb csatár, gyerekkori társam, Fodor Foci. Megörültem a cikktémának, mert feleségemet követve lassan én is újra megszeretem a válogatottat. A gróf 1848-as honvéd volt, majd száz évig élt. A bukás és börtön után udvari lakásba költözött, honvédnyugdíját szétosztotta a rászorulóknak, s különcségeivel maga volt a tüntető ellenállás. Puskásról sokan mondják, hogy nyomorból indult, s bármilyen magasra jutott, megőrizte őszinte egyszerűségét. Holott a szerénység nem a szegény kiváltsága.
Bárhányszor is állította, hogy Kispesten született, igazából Zuglóban, az Uzsoki Utcai Kórházban látta meg a napvilágot. Itt születtek a gyerekeim és első unokám, s rögtön meg is fejtem, hogy miért ide dobta a gólya. 1927-ben ez volt az a fővárosi kórház, mely körül a legtöbb grund és focipálya állt. Csak fél évszázaddal később lett telezsúfolva háztömbökkel a csendes környék.
Puskásék sváb származásúak voltak, Purczeldről magyarosították a nevüket: idősebb Puskás Ferenc és neje a József utcában éltek akkoriban. Ami más volt, mint amilyennek ma ismerjük a Józsefvárost. Szorgos varrónők, szabók, hentesek lakták, hivatalok is működtek benne. A szomszéd utcában üzemelt a Salamon-Rácz Vegyi Laboratórium Rt., ami az említett kétéves munkával kapcsolatos. A tulajnak volt egy isteni tehetségű fia, Tamás. Ő gróf Széchenyi Károly titkára lett (aki gróf Klebelsberg titkára volt), és országos ügyekbe „keveredett”, például a Magyar–Lengyel Szövetség és a Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottság élén. Ha élne, eldicsekedhetne, hogy a Gestapo kérésére az elsők között, már 1941-ben internálták Kistarcsára, 1945 után mégis államtitkár lett idősebb Antall József mellett. Mint mondtam, a két fiatal története a régi Józsefvárosból indult. Egyiküket azonban elfelejtettük, mert a második világháború után a szórakozás már mindennél előbbre való volt világszerte.
1929-ben érkeztek meg Puskásék a kispesti temető és futballpálya mellé egy újabb szoba-konyhába, és sokak szerint maga a látvány csábította és repítette magasba hősünket. Valójában edző lett a papa a Honvédnál. Magam harminc évig éltem a Téglagyárdűlőben, az ablakunk alatt focipálya terült el, melynek egyhangúságát csak a repülők törték meg úgy-ahogy, illetve messzebb egy másik pálya is a Lechneren, ha szép volt az idő. S lám, nem vagyok focista. A Bibliának lehet igaza, hogy a focihoz több kell a nézésnél, focizni is kell hozzá. Ezt felejtik el, akik siránkoznak az interneten, vagy Philip Marlowe-t nézik a tévén, mert nem ők a hősök, még csak a színész sem. Egyszer voltam Puskás Ferenc előadásán. Arról beszélt, hogy mi, fiatalok készen kapunk mindent, nincs már grund, s nem is tudhatjuk, hogy milyen klottgatyában rongylabdával játszani naphosszat. Fodor és Puskás példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről, s mit sugároznak a felnőttek a fiatal felé.
Puskásék hamarosan átköltöztek a kispesti városi házakba. Azt hittem, emeletes bérházakról van szó, mint amilyenben én is felnőttem. A kispesti Rákóczi utca azonban alacsony kertes házakból áll, száz évvel később, most is. 1938-ban elképesztő baleset történt a családdal. Puskásné sürgött-forgott a konyhában, talán ünnepre készültek, majd revolverrel lábon lőtte magát. Ami szerencse, mert az egész utcát agyonlőhette volna, olyan picik voltak arra a szoba-konyhák.
Öcsi tízévesen került a Honvéd ificsapatába Kovács álnéven, kijátszva a szabályokat, s tizenhat évesen a felnőttbe, egy évvel fiatalabban, mint Fodor a Fradiéba. Korán nősült, szerelme Bözsi nénivel a haláláig tartott. Első közös lakásuk a Rökk Szilárd utcában volt, a József utcánál. Anyám arra dolgozott, gyakran vitt oda, ha kitiltott a napközi. Söpörtem a körutat az üzlet előtt, pakoltam az árut, nagyrészt azonban ettem vagy sétáltam. A Rákóczi térre félve jártam az ezermester lányok miatt, pedig ott volt az Ezermester bolt ezernyi kütyüvel. A Krúdy utcánál, útban a Mézes Mackóba, megbámultam a Kakastolvajt, fogadkozva neki, hogy sose lopok, mert nekem is a fenekembe mar a kutya. A szobrocskát 1885-ben éremmel jutalmazták, de csak 1925-ben állították fel. Na persze, oda kellett érni, hisz akkor még Nagy-Magyarország volt! A Rökk Szilárd végében ma is áll a nyomdászszakszervezet egykori székháza, a Gutenberg-otthon. Hová anyám sokszor belökött maszekba mozizni, de csak Chaplin-filmet játszott nekem a gépész. Az viszont rejtély, hogy a „száguldó őrnagy”, az olimpikon hogy bumlizott ki innen Kispestre: villamoson?
A pár később a Columbus utcába költözött, két sarokra az Uzsokitól. Házuk nem áll már, a helyét beépítették. Néhány kertkapuval arrébb működött a varázslatos Rózsakert vendéglő, melynek hangulatát a Fortepan képe őrzi. Fiatal pár szalonnát süt, csepeg a zsír a kenyérre, borospoharuk a tűzrakó szélén áll. Messzire jutottunk ettől a logózott, gasztrosznob mirelittel. A közelben ma is működik egy kerthelyiség, bizonyítványosztáskor oda vittem a gyerekeimet ünnepelni. Egyszer Damu Roland érkezett kerékpáron, s rögtön bele is kötött néhány idősbe, hogy miért bámulják. Kiderült, német párról van szó, kísérőjük pedig azt magyarázta nekik, hogy ő egy csillag. Sokakkal ellentétben meggyászoltam Damut. Könnyű volt, nem volt tévém, s tudtam, hogy nem elég tehetségnek lenni, más is kell, hogy az ember megkapaszkodjék.
Puskásékkal szemben élt József Attila. Jobbra Hamvas Béla. Mellette másik étterem állt, melyben Szabó Gábor pengette, mielőtt Kaliforniába szökött, hogy Carlos Santana tanára legyen. Nem különültek el. Együtt élt zseni és hétköznapi, együtt is menekültek világgá vagy a halálba, ha már nem lehetett bírni. Szomorú, de ma már alig söpri valaki erre a járdát. Pedig ahogy a Biblia mondja,
az élet egyetlen értelme másokért élni, ha másképp nem, hát focizz nekik.
Nyitóképen: Puskás Ferenc és csapattársai az 1952-es olimpián
Forrás: Fortepan/Adományozó: Bojár Sándor